Szeptember elején pár napot Egerben töltöttünk, amely során elmentünk megtekinteni és felfedezni néhány helyet, amelyek régóta szerepeltek a bakancslistánkon. Tömör és rövid kedvcsináló beszámolók következnek.

Barlanglakások

A Bükkalja területén rengeteg barlanglakás található. A Kárpát-medencében itt, az Eger és Miskolc között húzódó részen a legrégibb időkig nyúlik vissza a vulkáni törmelékes kőzetekbe vájt lakások története. Elsőként Herman Ottó magyar természetkutató írt róluk az 1900-as évek elején. Bakó Ferenc a 13. századig vezeti vissza a barlanglakások erdetét. Ezekben ugyanúgy éltek tehetősebbek, mint földbirtokkal rendelkező parasztok vagy iparosok, illetve nincstelenek.

A legismertebbek a Noszvaji barlanglakások. A tufába vájt otthonok vidéke 1997 óta művészeti alkotótelep. A terület adományjegy megváltása utána látogatható, minden nap 10-16 óra között (felnőtt 800 Ft, gyermek 500 Ft). A helyszínt a település szélén található temető melletti parkolóból érdemes megközelíteni.

Találhatunk itt egykori lakásokat, kézműves műhelyt, kenyérsütő kemencét. Hangfürdő is van: a 8 méter hosszúságú és 2 méter szélességű, enyhén hullámzó, boltíves tér oldalában fülkéket alakítottak ki. Ezekben ülve a hangok, dallamok átrezgik a teret, így a benne ülő ember testét is.

Cserépfalun találjuk a Kisamerikai barlanglakásokat. Nem kis gúnnyal nevezték el ezt a részt, mivel a létminimum alattiak éltek itt. Már az 1900-as évek elején vésték a "házakat" az itteni riolittufába. Szabó Zoltán, szociográfus 1938-ban 12 lakást jegyzett fel, amelyekben 36-an éltek. A környező 10 településsel együtt 805 darab kőbe vésett hajlékot dokumentált 4005 lakóval.

Egy 1975-ben végzett felmérés alapján még mindig lakott volt egy barlanglakás itt, Cserépfaluban. Pedig embertelen körülmények között éltek: a víz beszivárgott a tetőn, az ételek megpenészedtek, a levegő dohos, a vérhas és a tifusz gyakori volt.

Mára az itt lévő barlanglakok életveszélyesek, kerítéssel vannak körbe védve, és a növényzet teszi magáévá.

Öt perc gyaloglással arrébb látogathatjuk meg a Millenniumi kilátót. Az aranyos toronyból a falura és Bükkalja dombjaira láthatunk rá.

Ha megéheztünk vagy egy frissítőre vágynánk, a település központjában lévő Az Öreg Tölgy Bisztró nem okoz csalódást.

Eger

Egerben rengeteg látványosság vár, még felsorolni is nehéz őket, de megpróbálkozom vele:

• Egri vár

• Minaret

• Dobó István tér

• Szépasszony-völgy

• Egri Érseki Palota

• Érsekkert

• Dr. Agyagási Dezső Gyógypark

• Egri Bazilika

• Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont

• Város a város alatt

• Eger-patak

• s persze az egyre fejlődő gasztronómiai létesítmények (pl. Macok Bisztró, Central Park Café Eger)

OKT 22

Az Országos Kéktúra 22-es szakasza Egerből tömegközlekedéssel mindkét irányba könnyen megközelíthető, így remek kirándulást lehet tenni Sirok és Szarvaskő között.

Beszámoló itt olvasható.

Bükki Csillagda

Répáshuta felett magasodik a Bükki Csillagda, amelyet 2022-ben adtak át. A Lillafüredet Egerrel összekötő kanyargós erdei útról érkezhetünk meg.

A két órás idősávos jegy az alábbiakat tartalmazza: szakvezetővel az obszervatóriumban egy kiselőadás és távcsőbe nézés, a planetáriumban egy film megtekintése és a kiállítás meglátogatása. Utóbbi egyik ékköve lehet a kiállított meteor, amelyet meg lehet simogatni - nekem ez tetszett a legjobban, nagy élmény.

Lillafüred

Lillafüreden rengeteg a látnivaló, de az első ami útba esett az a Lillafüredi Libegő volt. A pálya hossza 1080 méter, a szintkülönbség 273 méter. Vonalán bike park is üzemel, idén itt rendezték meg a Downhill országos bajnokságot.

A felső állomástól kisétáltunk a piros sávval jelzett ösvényre és meglátogattuk a 10-15 percre lévő Szent István-forrást és a Fehérkőlápa turistaházat (587 m), amelyet 2022-ben az év turistaházává választottak. Megpihentünk és ittunk egy finom házi gyömbéres limonádét a hűvösben.

Az épülettől nyugati irányba haladó zöld sávos jelzést követtük tovább, majd átcsatlakoztunk a zöld háromszög jelzésre. Elsétáltunk egy pár sziklaüreg mellett, majd kiértünk a Fehérkő-lápa sziklatetőn lévő szép kilátás pontra. Pazar kilátás tárul elénk a Vesszős-völgyre, illetve a Bükk további völgyeire s gerinceire.

Bár nem szeretem és elítélem a természetben végzett vandalizmust, az egyik sziklába vésett vicces kép és felirat nagyon megmosolyogtatott és megkedveltem: 

Ugyanazon az útvonalon sétáltunk vissza a felvonóhoz, így megtéve egy körülbelül 3 km-es utat, majd visszalibegőztünk az Erzsébet sétányra.

Még belefért az időnkbe, hogy elsétáljunk a Lillafüredi függőkerthez és megnézzük a Lillafüredi-vízesést is. A kertben található Herman Ottó (1835-1914) szobra, aki a 19. század kimagasló természettudósa, néprajzkutatója és polihisztora. Egykori otthonát, a Peleházat emlékházzá alakították, nyitvatartási időben látogatható.

A Palotaszálló építésekor alakult ki a Szinva-patak ma ismert medre. A sziklafalról lebukó "nagy vízesés" 20 méteres magasságával hazánk legmagasabbja. A hangulatot tetézte, hogy egy korhű ruhába öltözött férfi fújta furulyáját.

Nem volt nálunk pulóver, ezért az Anna-barlang megtekintését kihagytuk, de gyerekkoromból emlékszem, hogy szuper program, így legközelebb majd pótoljuk. Ahogy a túloldalon található Zsófia-kilátó megtekintését és esetleg az erdei kisvasútra való felszállást is kár lenne legközelebb kihagyni.

További fényképek, sztorik, érdekességek:
Facebook
Instagram