Dömörkapu és Lajos-forrás
Július második hétvégéjén összejöttek a családok, s elmentünk egy közös kirándulásra. A Dömörkapuhoz és környékére látogattunk el, mert ez nincs messze a fővárostól, van benne átmozgató kihívás, és mert számunkra ez a környék eddig kimaradt.
Autóval Budapest felől, Szentendrén át érkeztünk Dömörkapu parkolójába. A buszforduló után, még a vízesés előtt érdemes megállni, de ez látható is, mert két oldalt az autók már kitaposták maguknak a parkolót.
Miután összegyűlt a csapatunk, a buszforduló felé vettük az irányt, ahol az út mellett jobb kézre, egy kicsi, eldugott, alig észrevehető ösvényre tértünk rá: ez a zöld háromszög. Kalandunk erősen kezdődik, alig egy kilométer alatt, kicsivel több, mint 100 méter szintet mászunk meg az eleinte keskeny, majd kiszélesedő, meredek ösvényen. Jutalmunk egyből megmutatkozik: pazar kilátás tárul elénk az egykori kőbánya tetején a környező erdőkre, dombokra, völgyekre.
Az ösvényen tovább egyenesen haladva, sokszor megállhatunk, kisétálhatunk a hegy peremére megnézni ezt a panorámát, s a szemben lévő egykori kőbányát is. Az egyenes út végén egy kisebb pihenő vár, padokkal és egy Kőrösi Csoma Sándor emlékművel. Ezt a helyet Kőrösi Csoma Sándor kilátópihenőnek (326 m) is nevezik, ami nem csoda, hisz innen gyönyörű a kilátás az alattunk elterülő Bükkös-patak völgyére. Sajnos arról nem találtam információt, hogy pont itt miért van a híres magyar vándornak emléktáblája, ha valaki esetleg tudja, kérem írja meg.
A pihenő után nagyjából 1,2 km táv és +130 m szint vár ránk, hogy elérkezzünk a Lajos-forráshoz. Az út végig nagyjából azonos meredekséggel emelkedik a ligetes erdőben. Az egykori turistaház oldalánál lyukadunk ki, innen balra lefelé kell haladnunk, hogy pár lépés után megérkezzünk. A Lajos-forrás (456 m) a környék nagyobb turista csomópontja, több jelzés is találkozik itt, illetve autóval is megközelíthető. A környéken több forrás is van, viszont ennek a legbővebb a vízhozama, kb. 18 liter/perc. A legenda úgy tartja, hogy Nagy Lajos király szeretett errefelé vadászni, valószínűleg már ekkor is állt itt egy vadászház. 1908-ban a forrás köré egy medencét építettek. Ekkor kapta a Lajos nevet, báró Podmaniczky Lajos után, akinek itt állt a vadászkastélya. A vízhez, amely nagyon finom, mindig is sokan jártak ki (ahogy ottlétünkkor is). A '70-es évek közepén az itt található turistaház bezárt, s azóta is csak omladozik.
Ha már a környéken vagyunk, érdemes lehet a Bölcső-hegyi kilátóhoz felmenni, amelyet 2021 őszén adtak át - nekünk ez most kimaradt.
Az egykori turistaház mellett folytatódik utunk, a kék plusz jelzésen haladunk tovább, az immáron emelkedők helyett, lejtőkre cserélt szakaszon. Alig 600 métert teszünk meg és baloldalon egy hatalmas fa tövében a Kármán- vagy Bodzás-forrást találjuk.
A pislákoló érrel szemben folytatódik tovább utunk. 300 méter után balra kell letérni a széles ösvényen. Ahogy folyamatosan ereszkedünk, egyszer csak elérkezünk a Bükkös-patakhoz, amelyen könnyedén át tudunk kelni. A túlparton jobb kézre a Zergevirág-forrást tekinthetjük meg. A patakon túl egy rét vár, amelyet ottlétünkkor rengeteg sátor és kempingelő foglalt el. Ha balra fordulnánk, akkor hamar eljutnánk a kéktúra 16-os szakaszához, és a Sikárosi Erdészházhoz, de nekünk itt jobbra kell tovább haladnunk, immár a zöld kereszt jelzést követve. Ez végig a patak mellett halad, először még kicsit az erdőben, utána kimehetünk az aszfaltra is.
A patakátkeléstől nagyjából 2,5 km-t kell megtennünk, hogy visszajussunk a parkolóba. Útközben megleshetjük az egykori Dömörkapu barlangot, amely most lezárt terület. Utána átkelünk a patak feletti hídon, majd mellette egy lépcsősoron lesétálva megnézhetjük a Dömörkapui vízesést. Ottlétünkkor elég sokan voltak előtte, ezért sajnos nem tudtam jó fényképet készíteni, de egy távolit azért beszúrok, hiszen mégiscsak egy vízesésről van szó, még ha csak aprócska is.
Útvonal: Dömörkapu -> Kőrösi Csoma Sándor kilátópihenő -> Lajos-forrás -> Dömörkapu
Km: 7,9 km
Szint: +595 m; -350 m
Mozgási idő: 2:24
Egész idő: 2:58