2026. január 20-án ünnepélyes keretek között adtak át két újabb Pálos Utat. Ezúttal a Somogyi-dombság területére látogathatunk el, ahol mindkét túra kezdőpontja Balatonszemes, a Balaton déli partjának szinte közepe.

A három pilisi (Források útja, Remeték útja, Szeretet útja) és két mecseki (Csendesség útja, Találkozások útja) után két dél-balatoni utat hoztak létre. A Lélek útja egy közel 15 km-es, míg a Lángok útja egy-másfél órás családi játékos felfedezést ígér.

Rendhagyó módon a két út keresztezi egymást. A hosszabbik útvonala egy nyolcasnak néz ki, amelynek alsó körén vág át a gyermekeknek szóló Lángok útja.

Ez a két zarándokút egyben túraútvonal is - mint ahogy ez a többi Pálos útra, vagy a Pálos 70 kihívásra is jellemző. A Pálos út egy testi-lelki utazás, amely természetjárás közben érinti a pálosok ösvényeit, betekintést nyerhetünk tanaikba, gondolataikba, és elmerülhetünk kicsit az önismeretben. Mindezt túrázás, zarándoklat közben. Ehhez nem kell hívőnek lennünk, nem kell hinnünk valakiben, vagy valamiben. Egy dolog a közös: a természet iránti szeretet és az ebből fakadó kirándulásvágy. Ha nyitottak és befogadóak vagyunk, akkor pedig lelki vetületben is kalandra kerekedhetünk a testi mellett.

A Pálos rend

Az egyetlen magyar alapítású és máig létező férfi szerzetesrend. A rendet Boldog Özséb 1250 körül hozta létre, miután egy látomása arra ösztökélte, hogy a szétszórt remetéket összegyűjtse. Védőszentjükként Remete Szent Pált választották, aki vélhetően az első remete volt.
A pápa 1308-ban nyilvánította őket renddé. A szerzetesi közösség a középkorban töretlenül fejlődött a török hódoltság koráig, majd azt követően újra felvirágzott a 18. században, egészen 1786-ig, amikor II. József feloszlatta a pálosok közösségeit és elkobozta birtokaikat. Ekkor került a rend központja Lengyelországba, Częstochowába. A pálosok csak 1934-ben folytathatták működésüket Magyarországon, de másfél évtized múlva, 1950-ben a kommunisták betiltották a rend működését. A pálosok rendje a rendszerváltás idején kezdhette meg újra legális működését itthon.
Jelenleg öt rendházuk van: Pécsen (Szent Imre), Budapesten (Sziklatemplom), Márianosztrán, Petőfiszálláson s a székelyföldi Hargitafürdőn.

A Lélek útja és a Lángok útja

Ez nem egy jelvényszerző mozgalom, de gondoltak azokra is, akik szeretik az ilyesmit. Ezért a vezetőfüzet kézzel fogható változatban is elérhető (tartalma megtalálható a honlapjukon), amelyben a megadott táblázat segítségével az állomások oszlopán található szövegből egy-egy szót kell felírnunk, majd kirándulásunk végén a kapott szavakat be kell helyettesíteni a megadott mondatba. Ezt befotózva egy egyedi jelvény lehet a jutalmunk.
Ha nincs vezetőfüzetünk, az sem probléma, mert tartalma a kihelyezett QR kódoknak hála mobiltelefonunkkal beolvasható és olvasható vagy akár hallgatható.

Túránk során a befelé figyelést segítő gondolatokkal és kérdésekkel, illetve Balatonszemes történetével és több természetvédelmi információval is találkozunk.

Ha vonattal vagy autóval érkezünk, akkor kiindulási pontnak ideális a balatonszemesi vasútállomás. Itt találhatunk több parkolóhelyet, illetve mosdót is. Az állomás épületével szemben, a két zebra között észrevehetjük az első pálos táblát.

A fekete P és sárga sávos jelzést követve átkelünk a Baross Gábor parkon, majd a Rózsa park szélén haladunk tovább. Itt egy régi gőzmozdonyt (MÁV 22 sorozat) is megtekinthetünk. Balra kanyarodva elérjük a Fő utcát, amely 1898-ig Balatonszemes egyetlen utcája volt. Platánsor díszíti az utca mindkét oldalát, melyet 1920-ban ültettek. Az utca közepén áll a Páduai Szent Antal-templom, amely utunk első állomása. 1100-1200 között épült román stílusú Árpád-kori műemlék templom. 1300 körül gótikus stílusban megnövelték. 1517-ben nyerte el mai méretét. A törökvész után az 1740-es években barokk stílusban újították fel. A déli Balaton-part legrégibb ma is működő építészeti emléke. Ajtaja általában nyitva, a belső rácson keresztül be tudunk kukucskálni a belső térbe.

A következő kanyarban egy tűzoltókocsi állít emléket az elhunyt önkéntes tűzoltóknak.
Az út végén, a lámpás zebra segítségével átkelünk a 7-es főúton és a Hunyadi-kastély mellett elhaladva nyugat felé tartunk. A nemesi Hunyady család kiemelkedő módon járult hozzá Balatonszemes és környéke fejlődéséhez. "A törökdúlás idején rommá vált szemesi templomot az 1740-es években Hunyady Antal újíttatta fel. 1792-ben postakocsi lóváltó állomás létesítéséhez is a Hunyadyak adtak lehetőséget – ebben a barokk épületben található ma a Postamúzeum –, de fejlesztették, gépesítették a mezőgazdaságot is. 1908-ban gázenergiával működő malmot építtettek, amit 1946-tól elektromos üzeművé alakítottak." - ezen leglényegesebb újítások olvashatóak vagy hallgathatóak a füzetből.

Az egykori kastélykert területén most általános iskola működik. A parkoló után egy tónál balra fordulunk. A parkosított kis tónak két fenékforrása van, ezáltal folyamatosan megújítja önmagát. Előttünk egy körforgalom látható, amely közepén Boldog Özséb fa szobra magasodik. Itt található utunk második állomása. Az egykori remete mintha mutatná az elpusztult Mindszent kolostorhoz vezető irányt.
A körforgalom túloldalán sportközpont és pumpapálya található, míg vele szemben gyér terület.

Tovább gyaloglunk egyenesen a Széchenyi, majd Horog utcákon, szemes utolsó lakóépületei között. Nagyjából félúton találjuk a Kékfrankos nevezetű harmadik állomásunkat. Az egykori szemesi szőlőtermesztés történetéről és művészetéről olvashatunk, amely mára eltörpült, ám a környéken még mindig látni présházakat, vályogból készült épületeket vagy földbe süllyesztett pincéket.

Átsétálunk az M7-es autópálya alatt. Ottjártunkkor az aluljáró mindkét oldalán legelésző lovakat láttunk.
Letérünk az aszfaltos útról, jobb kéz felé egy sorompóval elzárt erdei területre. Ettől a kereszteződésnél kicsit beljebb egy szebb napokat is látott zöld fabódé segítheti még a tájékozódásunkat.
Itt kezdődik a Lángok útja, de erről egy kicsit később.

Pár lépés múlva találjuk a negyedik állomásunk fa obeliszkjét. A bennünk lévő falak lebomlásáról olvashatunk elgondolkodtató szöveget.
Felkapaszkodunk a széles, murvás épített úton, majd egy hatalmas kaszáló rét szélére érkezünk. A fák mellett kanyarog a széles erdészeti út, a fákon jól láthatóak a sárga kereszt turistajelzések. Egy kis elágazásnál tábla hívja fel a figyelmünket, hogy jobbra forduljunk, mert előttünk magasodik a Szent György-fa, amely egyben ötödik megállóhelyünk. Őnagysága könnyen észrevehető. Sajnos a famatuzsálem körül sok a szemét.

Tovább sétálva szabályos sorokba ültetett fák között haladunk. Ottjártunkkor a kicsit saras úton őzek vagy gímszarvasok és vaddisznók lábnyomai voltak fellelhetők. Utóbbiak több helyen is alaposan megtúrták a földet. Miközben a telepített fenyvest megkerültük, a túloldalt a szorosan ültetett lombtalan fák között két őz futott el.
A széles erdészeti utat követve megérkezünk egy nyeregbe, amely egyben hatodik állomásunk is, pont hat kilométer megtétele után. Itt egy pad is található, ezt kihasználva levettük táskánkat és forró teát, almát és süteményt vettünk elő. A csepegő eső nem marasztalt minket, hamarosan folytattuk utunkat.

Innen már csak 720 méter, egy kis szintkülönbség és el is érjük a fő attrakciót egy talán nemrégiben létrehozott ösvényen keresztül: hetedik állomásunk a Mindszent pálos kolostorrom.
A pálos kolostorok gyakran nehezen megközelíthető erdős területekre épültek. A magányt és csendet kereső középkori szerzetesek olyan helyeket választottak, ahol a természet közelsége lehetővé tette a lelki elmélyülést, miközben fenntartható módon gazdálkodtak. Az egykori balatonszemesi pálos kolostor, valamint az egykor itt megtalálható halastó vízellátását a Bóbita-forrás biztosította (ehhez jelöletlen ösvény vezet). A Mindszent kolostor eredetéről nem maradtak fenn írásos emlékek. A régészeti feltárások eredményeiből arra következtetnek, hogy a remeték a 13. században telepedhettek itt meg. A 15. századra nagy méretű gótikus templom és egy hozzá csatlakozó négyszögű kolostorudvar tartozott. Az itt élő szerzeteseknek az 1540-es években a török fenyegetés elől kellett elmenekülniük. Azonban az épületek még sokáig álltak. Miután II. József császár 1786-ban feloszlatta a Pálos Rendet, a romos épületeket lebontották és az így nyert építőanyagot újra felhasználták a szemesi uradalmi magtár és a szóládi plébániatemplom építésénél. 2017-ben sikerült feltárni a templom alapkövét és alatta pénzérméket is találtak. A régészek nagyméretű (7 m széles és 24 m hosszú) pincére is bukkantak.
Úgy vélem, talán hiba kolostorromnak hívni, hiszen a romokat már régen elhordták - bár az alaprajzot a szakemberek így is meg tudták határozni. Ma egy kereszttel megjelölt pálos emlékhely található itt. A lombtalan fák között kirajzolódik a Balaton vize.

A Barátok elnevezésű dűlő körülöttünk lévő erdeinek lakója a rétisas, amely Magyarország egyik legnagyobb testű, fokozottan védett ragadozó madara. Magas fákon fészkel, általában zavartalan környezetben. Főként halakkal, vízimadarakkal táplálkozik. A rétisasok védelme miatt tett közös erőfeszítéseket a település önkormányzata és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park: több táblán is kérik az erre kirándulókat, hogy kizárólag július és december között látogassák a környéket, a madarak nyugalma és védelme érdekében.

A hetedik Pálos Út, a Lángok útja is ide kapaszkodik fel, ez a végállomása.
Választhatunk, hogy merre akarunk tovább menni, de ha már eljöttünk nagyjából féltávig, nem érdemes rövidíteni, mert az még tartogat meglepetéseket.

Követve a fekete P festéseket, felmászunk a Tündér-völgy mellett. Közben a füzetben a szurdokok jelentőségéről, illetve az egykori kolostor lakóiról olvashatunk.
Miután elhagyjuk a nyolcadik obeliszket, nemsokára balra fordulunk az erdészeti úton, ahol már szintben, emelkedők nélkül sétálunk tovább. Egy nagy kidőlt fánál meg is álltunk megszabadulni egy-egy réteg ruhától.

Vadcseresznyefák között térünk át a sárga háromszög jelzésű, még mindig széles erdészeti ösvényre. 3-5 perc elteltével csodálatos panoráma tárul a szemünk elé. Hála a kivágott fás résznek, egy kereszteződésnél még a párás időben is könnyedén látjuk a Balatont, a távolban kimagasló Badacsonyt és tanúhegyeket, illetve ha jó szögben állunk akkor a Fonyód közepén magasodó hegyet is. Felfigyelhetünk a Balatonlelle és Balatonszemes közötti halastavakra és mocsárvidékre.

Miután kibámészkodtuk magunkat, tovább sétálunk a kerítés mellett, majd jobbra felmászunk utunk utolsó erdei dombján. Elérjük a kilencedik megállónkat, amely Mészkemence névre hallgat. Akár pihenőt is tarthatunk itt, hiszen kényelmes pad vár ránk. Érdemes kitérni az ösvény szélére, innen is szép panoráma a jutalmunk.

Ahogy folytatjuk utunkat, pár méterre bemegyünk a fák közé, majd egy jókora völgybe térünk át - körülbelül 110 métert ereszkedünk 750 méteren. Nyirkos, csapadékos időben vagy eső után legyünk fokozottan figyelmesek, mert a talaj saras és csúszik. Ottjártunkkor csöpögött az eső, lépéseinkre figyelnünk kellett és cipőink talpán jókora madárfészkek is keletkeztek. De megérte, mert ahogy pingvin módjára letotyogtunk a magas falakkal körülvett völgybe, három szarvasbika szaladt át előttünk.

Vadászlesekhez érve utunk újra kiszélesedik, balra kanyarodva pár perc múlva elérjük a tizedik, Bükkös állomást. A kísérőfüzetben az erdőfelújítás kihívásairól és megoldási lehetőségeiről olvashatunk.

Pár perc múlva újra találkozunk a Lángok útjával. 1,1 kilométeres szakaszon a családi út állomásai között gyalogolunk a tágas, ámde vízátmosásos úton. Az állomások megjelenésükben is elkülönülnek, továbbá szinte mindegyik mellett már korábban felállított információs táblát találunk, amelyeken a pálosok történelmét ismerhetjük meg jobban.
Ha mindkét utat meg szeretnénk csinálni (és hát miért is ne akarnánk), akkor bár érdemes itt balra fordulni, a vezetőfüzetben lévő történetet, mesét és feladatokat ne a közepén kezdjük el, hanem az elején.

Ahogy a sárga jelzéssel felfestett utat követjük, balunkon a kerítés túloldalán néhol romos épületeket láthatunk. Ez a hajdani Bagódomb Camping maradéka. Talpunk alatt újra aszfalt, visszatérünk az ismerős terepre, majd újfent átkelünk az M7-es autópálya alatt. Az első kereszteződésnél jobbra fordulva megérkezünk az Öreghegyre, Balatonszemes szőlőhegyére. Az épületek és kertek között néhol újfent szép a kilátás. Amikor a felújított út vége (és eleje) felé közeledünk, egy haszontalannak tűnő mozgásérzékelős kijelzőn felvillan az elsőbbségadás kötelező tábla - nagyon tájidegen de még nagyobb pénzpazárlásnak tűnik. A kereszteződés végén találjuk az Öreghegyi keresztet és tizenegyedik állomásunk oszlopát is.

Lesétálunk a Dózsa György utcán, majd a végén jobbra átkanyorodunk a Táncsics Mihály, majd balra a Rákóczi Ferenc utcákra. Visszaértünk a hetes főútra. Itt található a híres-neves Kistücsök Étterem és az önkormányzati hivatal is egy kis parkkal. Észak-kelet irányába követjük az utat, majd a temetőnél az Árnyas fasorra térünk át. Bár tél lévén nincs szükségünk árnyékra, a csupasz koronájú ősfasor így is gyönyörű. A vége a Bagolyvár utcába torkollik. Talán ez a település legszebb utcája, amelyet öreg gesztenyefák szegélyeznek és villák díszítenek. Az egykori földvár emlékére elnevezett utcában az 1900-as évektől épültek a romantikus üdülők. Némelyik neve még mindig olvasható az építmény falán: Rózsa, Durcy, Éva, Dóra és Ilus villa.

Az utca közepére emelték a Nagyboldogasszony-kápolnát, amely utunk utolsó állomása is egyben. A kápolna 1944-45-ben közadakozásból a Balatonszemesi Fürdőegyesület telkén épült fel dr. Csonka Pál építészmérnök tervei alapján. A kapuzata pénzhiány miatt csak 1948-ban készült el, s így 1949 nyarán szentelték fel a kis templomot. Előtte rengeteg pad teszi lehetővé, hogy nyáron a gesztenyefák árnyéka alatt tartsanak szentmisét.
Ahogy ott sétálunk, észrevehetjük, hogy a fákon kis cédulák lógnak. Mindegyiket örökbe fogadták, ezzel támogatva az aknázómoly elleni védekezést.

Innen nagyjából 270 méterre található a vasútállomás, ahol túránkat elkezdtük.

Ha megnéznénk a Balatont, akkor nagyjából 1 km-re találjuk a kikötő távolabbi pontját - seperc alatt ott tudunk lenni.

Nagy örömmel és tisztelettel fog el, hogy dolgozhattam ezen utak létrehozásában.

Útvonal: balatonszemesi vasútállomás > Fő utca > Páduai Szent Antal-templom > Boldog Özséb-szobor > Kékfrankos > Nyelves > Szent György-fa > Nyereg > Mindszent pálos kolostorrom > Tündér-völgy > Mészkemence > Bükkös > Öreghegyi kereszt > Bagolyvár utcai kápolna > balatonszemesi vasútállomás
Táv: 14,5 km
Szint: +360 m; -350 m

További fényképek, sztorik, érdekességek:
Facebook
Instagram