Királyrét és környéke

2025.02.09

Királyrét egy olyan hely, amely talán az egész országban egyedülálló. Nem nehéz megközelíteni autóval, busszal, vagy akár kisvasúton. Egy olyan túracsomópont, amely a sok látogató ellenére kulturált és tiszta maradt. Egy olyan központ, ahonnan kisgyermekes, kutyás, családi, baráti, rövid vagy akár hosszú kirándulásokat vagy túrákat is lehet tenni. Emellett található itt tiszta mosdó, jó büfé és még egy látogatóközpont is. Szinte már tökéletes helyszín.

Királyrét története

A Szokolya felett elterülő medencében már a középkorban vadászkastély állt. Az 1400-as évek környékén bányászokat telepítettek ide, s megindult az évszázadokon át tartó vasércbányászat.

1893-ban gróf Francken Sierstorpff Henrik építette ki az erdei kisvasutat, hogy egyszerűbben és gyorsabban tudják a kitermelt fát szállítani. A vonal Kismaros - Szokolya - Királyrét - Adolf kút vonalon épült meg. 1912-ben kibővítették a Királyrét - Bajdázó szakasszal, de innen már nem fát, hanem követ szállítottak. A következő években a nyomvonal elérte a 30 kilométert, és mintegy háromszáz ember dolgozott a vasúton. 1941-ben leálltak a bányászati munkák, így újra csak fát hordtak, amely kiegészült a Királyréten élő családok Szokolyára való szállításával - még menetrend nélkül. Az első menetrend szerinti személyszállítás 1954. május 26-án indult meg Kismaros - Királyrét között. 1975 őszén úttörővasúttá alakították át, ezzel megmentve a nyersanyagot már nem szállító vasútvonalat. 1978-81 között felújították: a nyomtávolságot megnövelték, új járműveket szereztek be, áthelyeztek néhány megállót, s felújították az épületeket, várakozókat. A következő években az utasforgalom folyamatosan csökkent, olyannyira, hogy 1992. május 18-án leállították a kisvasutat. Azonban 103 nappal később újra megindult a forgalom, de most már kizárólag turista igényeket kielégítve. 2001-től tavasztól őszig minden nap közlekednek rajta vonatok.

Mára a kirándulóközpont kiegészült a Hiúz Házzal, amely erdei iskola és látogatóközpont. Pár éve átadtak egy fából készül, modern épületegyüttest, amelyben kiállítás, tiszta mosdó (300 Ft), ajándékbolt (helyi élelmiszerek, fa mágnesek, stb.) és büfé található. Utóbbiban a nassolnivalók mellett meleg és hideg ételeket is kaphatunk, a kávéjuk pedig nagyon finom - és növényi tejjel is kérhető. Nagyobb étkezésekre több kisvendéglő is van még itt, a fizetős parkoló után pedig a Fatornyos Kúria és Erdei Hotel található.

Kirádulási lehetőségek a környéken

2021. január másodikán jártam itt felnőtt fejjel először. Persze gyerekként is megfordultam itt, de nincs emlékem róla. '21-ben a királyréti tanösvényt jártuk be, amely nagyjából 3 km hosszú. Indulópontja a Hiúz Háznál található, a zöld T jelzést kell követni, amely több helyen kiegészül egy-egy vidám békás oszloppal. Át kell kelni a Bagoly-bükki-patakon, majd 20-30 perccel később elérkezünk a Bajdázói-tóhoz, melyet könnyedén körbesétálhatunk. Innen a Királyréti horgásztó felé vezet az ösvény, majd visszaérkezünk a központba. Minden állomáson az információs tábla mellett rejtvények is várnak, amelyeket a tanösvényi füzet segítségével tudunk megfejteni. Ezeket a látogatóközpontban lehet beszerezni.


2025. január 26-án voltam újra Királyréten. A szüleim egy évkezdő kirándulást kértek tőlem: ne legyen túl hosszú, ne legyen benne túl sok emelkedő, de menjünk szép helyre. Autóval érkeztünk meg, amely után a már feljebb említett Királyréti Csemegében kezdtünk egy finom kávéval - egyből vérré vált bennünk.

A zöld háromszög jelzést követjük, amely a vasúti megállón halad át, majd a hajtánypálya távolabbi végénél kelhetünk át a síneken. Innen indul a kaptatónk a Várhegy csúcsára (359 m). A zöld kilátó jelzés egy kicsivel rövidebb, ámbár meredekebb részen éri el a tetőt, míg a sárga kilátó jelzés lankásabban. Ez utóbbin haladunk, az enyhén saras talajon.

A Várhegy elnevezés legkorábban egy 18. századi térképen szerepel, de a 20. század második feléig nem sokat tudtunk a terület múltjáról. Az 1960-70-es években végzett régészeti kutatásokból derült ki, hogy egykoron itt sánc állott, de épületek nyomait nem találták. Feltételezhető, hogy fából épült menedékhely állhatott itt rövid ideig. Ezek ismeretében a hegy elnevezése már-már kérkedőnek hat.

A Várhegy-kilátót 2020-ban emelték. A lépcsőfordulókban kis pihenőket helyeztek el. Tiszta időben 360 fokos panoráma tárul a szemünk elé, a tájékozódásban és csúcsok felismerésében táblák segítenek. Ottjártunkkorra ez nem volt elmondható, csupán a közeli tóig láttunk el.

A piros háromszög jelzést követve csorgunk le a hegytetőről, majd a kerékpáros jelzésekkel tarkított szélesebb, erősen lejtős úton ereszkedünk az 1999-ben létrejött szálloda mögött. Átkelünk a Szén-patakon, majd jelöletlen ösvényen körülbelül 500 métert sétálunk, mire a Bajdázói-tóhoz érünk.

A mesterségesen kialakított tavat feltehetően a vasmű működése idején használták víz tárolására. Mára azonban kiemelt fontosságú, hiszen több kétéltű faj is ide rakja petéit, s a mocsári teknős kedvelt élőhelye, amelyből 30-40 példány is él itt. Ottjártunkkor a tó vizét vastag jégpáncél fedte. A túloldalán található nagyobbacska pihenőnél megálltunk meleg teát, almát és előző este készült banános-csokis muffint enni.

Mellette található a Bajdázói kőfejtő. A tó északi végéből, egy romos épület mellől, egy sorompón keresztül juthatunk be. Az egykori kőfejtő udvara közepén egy óriási andezit kőtömb fekszik. Velünk szemben, az udvar szélén egy hatalmas, egybeolvadó, rozsdás színű kőfal. A 2007-ig üzemelő bányában padoson törő vasas andezitet, dácitot fejtettek. Kiderült, hogy apukám többször is dolgozott itt egykoron - bár nem bányászként, hanem gázolajat hordott ide a munkagépekhez. Úgy emlékezett vissza, hogy három bányásznál többet nem igazán látott a környéken. A természet szépen visszavette a területet, érdemes ide bejönni és megcsodálni. 

Amikor 2021-ben itt jártam, éppen falat másztak, a bevert köztesek most is jól láthatóak. A 2020 őszén kiépült mászóhely engedélyezett, nagyjából húsz utat tartogat. Az u-alakban körbevett kőfejtő udvarát oldalt is elhagyhatjuk egy boltív alatt. Mellette található a Petőfi-forrás.

Újra elsétálunk a tó mellett, majd a zöld kereszt és zöld tanösvény jeleket követjük tovább. Pár perccel később letérhetünk egy név nélküli, kiépített forráshoz. Elhaladunk a Királyréti Horgásztó mellett, amelyet kerítéssel védtek körbe, majd Királyrét központjába érkezünk.

Útvonal: Királyrét > Várhegyi-kilátó > Bajdázói-tó > Bajdázói kőfejtő > Királyréti horgásztó > Királyrét
Táv: 5 km
Szint: +550 m; -620 m
Mozgás idő: 1:46
Egész idő: 2:30

További fényképek, sztorik, érdekességek:
Facebook
Instagram